[83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]

Lányi Sarolta: Virág-illat emlék
A szívem ma, mint egy ravatal, Olyan virágos, bánatos. Mint egy virág, olyan ma szívem... ...Valaki jön és rátapos.
Tán rózsa volt, piros és drága: Vérző szerelem sikolya. Talán a múltnak ábrándos virága: Sötét pármai ibolya.
Szende szegfű, vagy buja tubaszál, - Mindegy már. Lehullt a porba. Hiába esd az illatemlék: Az idő jön és eltiporja.
Legyen szép napod drága Merci és köszönöm a szép képet.:) Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Csendes az éj.
Fekete bársonyán gyémánt csillagok. A vén Hold ránk kacsint, Mosolya ránk ragyog. Ringat minket a csend. A nappal véget ért. Átadta helyét az estnek, Ő meg aludni tért.
Olyan jó így, Ahogy fejed nyugszik a vállamon.
Aludj csak Kedves! Én Veled álmodom.
Lehunyt szemed mögött
Vár egy másik világ,
Lepke könnyű szárnyán, Repít minket a vágy.
Van egy hely a szívem rejtekén Vágyból, szerelemből építettem én. Mások előtt ezt a helyet mindig zárva tartom, Neked őrizgettem, most kulcsát átadom. tt minden Téged várt, minden a Tied. Nem kell mást tenned, Csak lelkemhez simítani lelked. Mert Te vagy az, kit magamnak álmodtam, Kinek e csodás világot alkottam.
Nagyon szép, pihengetős napot kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Virágillattal ölel,
A balzsamos nyári éjszaka,
Az égen szikrázik A csillagok huncut mosolya. Táncol bennem a jókedv, Szinte szárnyalok. Szeretném magamhoz ölelni Az egész világot. Futnék, repülnék hozzád, S a boldogságom megosztanám Veled. A csillagok fényét az éj bársonyán Átnyújtanám Neked.
Hajadba kócolnám a vadvirág illatát, Az ajkadra csókolnám az éjszaka mámorát.
Hisz Tőled dalol bennem a szerelem, S a Te szívdobbanásod lüktet szívemben.
Legyen nagyon szép a napod. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Mikor arcodon követhetem lelked, amikor nem nézel vissza, mert éppen csukott szemmel látsz. Mikor egy sóhajjal leheletként siklik alá szíved, akkor érinteném meg ajkammal a szemed."
Legyen szép a napod. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Azt mondtad én vagyok a Te őrangyalod. Lehetnék, de a Teremtő halandónak alkotott. Pedig szívesen lennék az őrangyalod, Ki vigyázza lépted, és óvja a mosolyod. Vigyáznék rád éjjel, nappal, őrizném az álmodat, Elsimítanám homlokodról a gondszőtte ráncokat. Angyalszárnyam borítanám fázó testedre,
Este álomport hintenék álmos szemeidre.
De félek, akkor nem élvezhetném a csókjaid mámorát, S nem érezném otthonomnak a mennyek országát. Inkább választom hát a halandó életet, Csak testemen érezhessem az ölelésedet. De lépteidet halandóként is vigyázhatom, És mindig feléd nyújtom majd segítőkész karom. Neked adom szerelmem, és halandó szívemet, És emberfeletti erővel küzdök majd,
Azért, hogy boldoggá tegyelek.
Szép estét és gyönyörű álmokat. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Újra dúdol a szerelem…
Odakint bár január van, Hétágra süt a nap. Elmerengve nézem a kinti ragyogást És a lelkem - szárnyra kap. Ábrándos szemem a múltba visszanéz. Újra látom a fiatal énemet. Visszaemlékezem régi illatokra, És arra milyennek gondoltam – akkor - az életet. Úgy képzeltem, hogy tavasz az Élet, És nyarat dúdolt az énekem. Szelíd ábrándok ringatták a szívem, Így talált rám az első szerelem. Mikor először találkoztunk Szirmot bontott az ablakon a jégvirág, Majd a nyár perzselte forróvá a testünk, És hajunkba kócolta a hársfa illatát. Kézen fogva futkároztunk Vadvirágos, tarka réteken, S vágyakat gyújtott testünkben Az első, suta szerelem. Sütkérezem a bágyadt januári fényben, De melege nem járja át testemet. Az a régi ősz elvitte a nyár melegét, És elhervasztotta bennem a szerelmet. A tél - rám csókolta fagyát, És dermedtté tette szívemet, Megölte a boldogság kék madarát, És szürkévé tette a fényeket. És mégis, ha egy-egy emlék, Mint eltévedt pillangó – átrepdes szívemen, Könnyeim fátylán át újra látlak Téged, És szívemben újra dúdol a szerelem…
Szeretetpuszillak és pihentető éjszakát: LadyMoon |

Elsodort mellőlem az Élet. Kézen fogott és elvitt messzi tájra Közénk állt a távolság, És a felejtés homálya. Könnyeim hullottak fűre és virágra, Hajnalban azt hitték harmat hullt a tájra. Mintha lehulltak volna az égbolt csillagai, Úgy tudtak ragyogni a hajnal cseppjei. Én gyűjtenék e fényből, és átnyújtanám Neked, Talán felmelegítené fagyos szívedet…
Jó pihenést és gyönyörű álmokat. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Tudod Kedvesem, néha szeretnék tündér lenni. Magasba repülni puha lepkeszárnyakon. Kezemben ott lenne kedvenc varázsbotom, S én segíteni tudnék a rászorultakon. Ki szomorú, arra mosolyt varázsolnék, Az éhezőnek adhatnék kenyeret. A háborút békére változtatnám, És gyógyítanám a szenvedő beteget. Aki vak, annak a Fényt hoznám, A némának a szavak erejét. A béna újra mozoghatna, A süket hallhatná a szférák zenéjét. De sajnos nem vagyok Tündér, Így hát varázsolni sem tudok. Csak szerelmem ereje az, Amivel rád hathatok. Csak szeretni tudok, De azt szívből, igazán, S ez elég lesz ahhoz, hogy kettőnket repítsen S mi találkozzunk a Hold túlsó oldalán…
Szép napot kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Itt ülök, ahol annyiszor babonázott meg minket az éjszaka balzsama. Ahol annyiszor egymásra talált két árva lélek magánya… Itt, ahol már csak ábrándjaim mezején találkozom veled, Ahol az éjszaka csendjébe suttogom a neved. Itt, ahol utoljára csókoltad vágyadat a számra, Ahol véget ért egy Tündér édes boldogsága… Most csak nézem a szelíden fodrozódó vizet, Visszatartom az érted hulló fájó könnyeket, Mert nekem a búcsúszóval nem ért véget a szerelem, Míg élek szerelmed pecsétjét hordozom a szívemen…
Szép estét. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Valahol az égen, van egy fényes csillag, Iránytűje lehet a mesés angyaloknak. Hogy merre is van, azt senki sem tudja, De biztos, hogy van, hisz mesélnek róla. Mesélik még azt is, ha távozik egy élet, Születik egy angyal, s benne újra él a lélek. Mert angyalok leszünk, csak még nem tudunk róla, De így van, én tudom, hisz valahol meg van írva. Újra élünk ott fenn, kikkel régen találkoztunk, Anyákkal, apákkal, s kikkel együtt randevúztunk. Együtt leszünk ismét, s még jönnek utánunk, Kiket egyedül hagytunk a Földön, de innen fentről látunk. Látjuk azt, mikor a temetőbe mennek, S sírunkra egy-egy virágot letesznek. Könnybe lábad szemünk, ha könnyeiket látjuk, De innen fentről vigyázunk majd rájuk. / Ismeretlen/
Szép etét kívánok drága Mercikém. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Nem tudlak elfeledni. Emléked még most is fáj. Minden ébredés olyan kínzó nélküled, Kell, hogy egyszer még újra rám találj.
Én várni fogok rád a dombtetőn, Hol annyiszor ölelt karod. Nézem a szelíden hömpölygő folyót, És mellém képzelem imádott alakod.
Újra átélem az ölelésed, A szél - most helyetted simogat. Várni foglak valahányszor a hold Ezüstté csókolja az árnyakat…
Szép estét kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Magányos, álmos esteken, megsebzi lelkem a bánat, Ilyenkor mindig jobban vágyom utánad. Az égen a hold is sápadtan ragyog, Hiába kacsingatnak rá pajkos csillagok. Hiába van idebenn ölelő meleg, Ha féltő szereteted nem védi szívemet. Hozzád vágyom, oda, hol szerelmed ölel át, Hol elfelejtem a világ összes bánatát. Hol lágy, szerelmes szavakat suttog az este, És felhő ágyán elpihen az álmos hold teste. Ott vad vágyunk mindig lángra gyúl, S a szerelem bíbor köde lassan ránk borul…
Szép estét drága Mercikém. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Talán már csecsemőként is utánad sírtam, De te nem hallhattál. Tán gyermekként kiáltottam utánad, De meg sem fordultál. Kamaszként megtéptem a ruhám, Csak hogy figyelj rám, De Te észre sem vettél, Rám sem pillantottál. Felnőttként aztán elfogytak szavaim, A csend lett a zeném, Csak néma sóhajaim Küldözgettem feléd. Végül nem marad másom Csak magányom könnyei, Szerelmemből rügyező bánatom Harmatcseppjei. Végre rám találtál És szívedig emeltél, Szerelmed szárnyán A csillagokig vittél…
Hála lapodnak nekem a mai nap olyan volt, mintha még mindig karácsony lenne. Köszönöm az ajándékod... Hihetetlenül nagy örömöt okoztál vele.
Szeretetpuszillak drága Mercikém: LadyMoon |

Bodor László : Egy csillag az égről lehullott.
Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő, és élő. Az élet vize ez. Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban! Az élet dolgai ezek. Képzeld azt, hogy néha elfáradsz, szürke felhőkből eső áztat, és olyankor a partra kívánkozol! Nehézségek ezek. Képzeld azt, hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul, és te megpihensz! A gondoskodás öblei ezek. Képzeld azt, hogy partra szállsz és gazdagon nyíló, illatos rétre találsz! Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai ezek. Képzeld azt, hogy langyos szellő karjai ölelnek, s szárítják nedves ruhádat! Szerelmes kezek lágy fuvallatai ezek. Képzeld hozzá az aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén. A törődés sugarai ezek. Képzeld azt, hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz! A nyugodt pihenés árnyai ezek. Képzeld azt, hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és fűszálak hajladozó neszét hallgatod! A csend hangjai ezek. Képzeld azt, hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról, és ízét kívánva beleharapsz! A mézédes nedv hegyről lezúduló kristálypatakként mossa át tikkadt torkodat. Új életerő íze ez. Képzeld azt, hogy fürge szárnyú, röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül! Az öröm apró gyermekei ezek. Képzeld azt, hogy zamatos, fűszer illatú levegőt szívsz be az orrodon, mely felüdíti tested, lelked! A szabadság illata ez. Képzeld azt, hogy amikor kinyitod a szemed, és az égre pillantasz, fehér felhők vattapamacsán átívelő szivárványt látsz, mely a nap sugaraitól áttetszően ezerszínűre festi folyódat! A szeretet sokszínűsége ez. És most képzeld azt, hogy mindez valóság!
És éld az életed!
Szeretetpuszillak Mercikém: LadyMoon |

Már csak egy nap és az évnek vége, Az elmúlt napokat tegyük el emlékbe. Trombitaszó harsan, durran a sok pezsgő, Mint a hó hull fejünkre a konfetti eső. Vidáman és reménykedve várjuk az Új Évet, Én is kívánok hát Neked mindenféle szépet. Kívánom, hogy legyen örömöd végtelen, A szeretet, mi körül vesz, az legyen önzetlen. 2007-ben ezer áldás érjen, Öröm és szerencse utadon kísérjen. Bú és a bánat messzire kerüljön, Gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön. Szilveszterkor nem kívánok Neked egyebet, Lépteidet kísérje óvó szeretet. Költözzön szívedbe béke, a lelkedbe nyugalom, Légy boldog a következő 365 napon.
BUÉK:)))))
Drága Mercikém:) Köszönök mindent. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|

Most minden ragyog tőled, Csillog az egész világ, A Nap beléd oltotta Ragyogó sugarát. Ezt a fényt az ember, Csak szívével látja, Beragyogja szívemet Szerelmed fáklyája…
Drága Mercikém:) Nagyon sok szeretettel gondolok rád és kívánok neked gyönyörű éjszakát. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Hajnalodik odakünn. Újra születnek a fények. Kirajzolódik az ágy vonala, Melyben hiába is keresnélek. Az éjszaka hideg kékje Arany ragyogásba fordul, Szememből egy könnycsepp - Lelkem ékszere – utánad, kicsordul. Vigasztalón végig simítja az arcom, Ahogy lassan a mélybe hull. S én a neved suttogom a semmibe, Némán, hangtalanul…
Köszönöm minden simogató szavad, melyket a lelkemhez simítva viszek tovább. Hiányzol ám:)
Jó éjt, csillagfényes gyönyörű éjszakát. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|
Drága Barátnőm!
Most én küldöm hozzád apró szeretetpuszijaimat, amelyekkel sosem fogom tudni meghálálni a figyelmed, kedvességed, szereteted, amellyel körülveszel, s amelyért semmit sem kellett tennem.
Kéretlenül és önzetlenül adod szeretetedet bárkinek és mindenkinek,akinek szüksége van pár kedves szóra, vagy arra, hogy szavakkal melengessék és átöleljék meggyötört kis lelkét.
De sajnon én nem vagyok virtuóza, de még csak szerény művésze sem a szavaknak, ezért csak csendben annyit mondok:
Köszönöm, hogy a barátom vagy!

Mercedes
|

Az ünnep édes illata betölti a szobát, Talán épp most suhant rajta egy Angyal át. Itt hagyta a fa alatt azt a szeretetet, Mely még szebbé teszi ezt a szép ünnepet. A szemekben a meghatottság könnye ragyog, Áldássá válnak most a gondolatok. Rád gondolok most, bár tőlem messze vagy, De barátságod ajándéka itt van a fa alatt. A boldogsághoz nem kellenek drága dolgok Elég, hogyha barátságod fénye rám is ragyog. Köszönöm Neked, hogy Te is gondoltál rám,
S a sok szép gondolatot, amit nekem írtál.

Drága Mercikém:) Köszönöm a szereteted, mellyel szebbé teszed napjaimat. Szívem minden szeretetével kívánok boldog Karácsonyt. Szeretetpuszillak: LadyMoon |

Áll A fenyő A szobám Fő helyén. Rajta Csillognak a díszek s A gyertyafény. Fenyő illata tölti meg a szobát, Melyen talán épp most suhant egy angyal át. Az ágak végéről csillagszórók, Szórják a mélybe aranyló fényüket, Csillogó szemembe Idéznek régmúlt ünnepeket. Újra érezni vélem a régi karácsonyok narancsízű - fahéjas illatát, ahogy fellebbentem az emlékezés selyemkönnyű fátylát. Most újra itt vannak velem, azok kik már csak A szívemben élnek, Mégis ezek a karácsonyi fények miattuk is égnek. Nézem a fát és átjár a szeretet melege, melyet ezek az Apró csillagok Gyújtottak lelkembe. Szeretném, ha sokáig tarthatna ez a pillanat, Mert most szinte kézzelfogható a szeretet a feldíszített Karácsonyfa alatt. Téged is járjon át e szeretet melege, és sokáig Ragyogjon Szeretteid szemébe…
Drága Mercikém:) Drága BARÁTNŐM:)Ezúton is kívánok Neked és szeretteidnek boldog, szeretettel teljes karácsonyt. Köszönöm, hogy része vagy a napjaimnak, hogy mindig van számomra egy-egy kedves szavad, gondolatod, mert ezekkel ünneppé tetted a hétköznapjaim pillanatait. Köszönöm, hogy vagy nekem, hogy figyelsz rám, hogy lehetek Neked. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|
[83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|